A zsoltáros tanítja: „Közel van az Úr azokhoz, akik Őt szólítják, akik igaz szívvel hívják.” Ha jó gyümölcsöt akarunk felmutatni, akkor ehhez a nehéz témához pláne kérni kell a segítségét, útmutatását. Amikor a szamáriai asszony beszélgetett Jézussal, akkor a következőt mondta neki, Atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell őt. Jézus így tanítja, eljön az óra, sőt már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Voltak idők amikor helyhez kötötték az Isten imádását. Már Jézus előtt is ismert volt, benne élünk mozgunk és vagyunk. Jézus kifeszíti a kört és a helytől függetlenné teszi. Isten mindenütt jelen van, mindent lát és elbújni előle nem lehet.
A Golgota három keresztje minden kor, minden emberének örök érvényű tanítást ad még a megbocsátásról is. A ball lator káromolja és szidja az Urat, a harag és gyűlölet van szívében nem tudja, nem akarja elfogadni sorsát, nem jön rá ki is van mellette. Szabadítsd meg magadat és minket is, ha Isten Fia vagy? A jobb lator rászól és inti, nem félsz az Istentől, mi ugyanazt a szenvedést viseljük, mint Ő, de mi megérdemeljük, Ő pedig nem, mert ártatlan. Jézushoz fordul, Uram emlékezzél meg rólam, ha országodba jutsz. Jézus ígéri neki, még velem leszel ma a paradicsomban. Jézus ártatlanul szenved a bűnös emberiségért, a jobb lator nem tud mit kezdeni a helyzetével, a ball lator elfogadja, de Jézusban bízva fogadja el helyzetét. Itt mondja ki Jézus az örök igazságot: „Atyám bocsáss meg nekik mert nem tudják mit tesznek.” Eltűnődhetünk azon hányszor ismétlődik ez az emberi sorsokban. Aki Istennel megbékélt az meg tud bocsátani. Nem elég beszélni róla nem elég hivatkozni, vagy elvárni, tegyétek testvérek, hanem mi magunknak is gyakorolni kell és megtenni. Irgalom, megbocsátás, szeretet, ezekben hasonlítunk leginkább az Úrhoz.
Azoknak bocsát meg az Úr, akik maguk is megbékéltek haragosaikkal. Az őszinte ellenség szeretet is a megbocsátásban csúcsosodik ki. A harag egy görbe és sötét út, a megbocsátás a kiengesztelődés pedig kiegyenesít minket az felé. Annak belátásához, hogy vétkeztem és bocsánatot kell kérnem, kell az isteni segítség a kegyelem. A kevélység, a gőg, az uralomvágy azt sugallja neked van igazad. A szelídség, az alázat arra figyelmeztet, hibáztál, engesztelődj ki. Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Tanítja Jézus a hegyi beszédben. Az ellenség szeretet jó alkalom a tanúságtételre. Az ellenség szeretet nemcsak tanács, hanem törvény is. A keresztény embernek meg kell bocsátania az ellene elkövetett sérelmeket, még mielőtt bocsánatot kértek volna érte. Gondoljunk szent II. János-Pál pápára, aki az ellene elkövetett merénylet kapcsán, öntudatra ébredése után ennek is hangot adott. Nem szabad az elkövetett sérelmeket újra felidézni. Megbocsátó szándékunk biztos jele, ha készek vagyunk haragosunknak segítségére lenni, ha erre rászorul. Köszönésre kötelezettséget próbáljuk gyakorolni, ha idősebbek vagyunk azt elfogadni.
Túltenni magunkat a sérelmeken ehhez szükség van mindenki részéröl a jó szándékra. Az ember q bűnnel hitehagyással, megsérti az Urat, ezért kell esdekelni irgalmáért, bocsánatáért, ne bűneink szerint bánjon velünk. Az Úr nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Jézus nem azért jött, hogy az igazakat hívja, hanem a bűnösöket. Áldozatával kiengesztelte irántunk a mennyei Atyát. Beismerni a bűnt, bocsánatát kérni, megbánni és kiengesztelődni a szeretet Istenével, ez a megtérés útja. Jónás példája mutatja, hogy az Úr ezt a bocsánatot minden embernek felkínálja. Ez is mutatja, nagy az öröm a mennyben a megtérő bűnösön. Az ember alapvetően rászorul az Úr irgalmára, megbocsátó jóságára. Akkor hasonlítunk rá, ha ezeket gyakoroljuk. Aki megbocsát Istenhez válik hasonlóvá (H. Bulard Sj.). Ha nincs megbocsátás a szívünkben, akkor lábra kap a harag és eltávolít Istentől. A megbocsátó szív szabaddá válik. A keresztény közösségben legfontosabb a határtalan megbocsátás, ajánlja Anselm Grün. az evangéliumi magyarázatában. Péter apostol nagyvonalúnak gondolta magát, hogy kérdésébe beleszőte hányszor is kell megbocsátani. A zsidóknál a kétszer – háromszori megbocsátás volt a bevett. Péter tehát kész túllépni a farizeusiok megbocsátási készségén. Csakhogy Jézus a korlátok nélküli megbocsátásról beszél. Mivel a hete szám a teljességet jelentette, Péter számszerűsített kérdése azt is jelentette, hogy a megbocsátásnak teljesnek kell lennie. Jézus erre adott válasza, nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer, a határtalan, végtelen megbocsátást várna el. A megbocsátásnak teljes szívből jövőnek kell lennie. A megbocsátás csak akkor teljes, ha részesedik Isten megbocsátásában. Máté a könyörtelen szolgáról szóló példabeszéddel, világítja meg, miképpen kell érteni a Jézusi megbocsátást. A száz dénárral szemben áll a lehetetlen megfizetendő összeg a tízezer talentum. Isten minden bűnűnket elengedi, mi azonban kicsinyesek és irgalmatlanok vagyunk. Aki nem bocsát meg az ellene vétőnek az átadatik a kínzóknak. Jézus a megbocsátás minőségére figyeltet, akkor amikor azt szívből jövőnek mondja a teljes megbocsátást. A negatív érzelmeket át kell adni Isten irgalmas szeretetének.
A mennyei Atya nem azért küldte a Fiát a világba, hogy megítélje, hanem hogy üdvözítse. Megbocsátása túláradó örömét fejezi ki a tékozló fiú története. Jézus imádkozik a bűnösökért és vérét ontja értük. Az apostolok hirdették a megbocsátást és a mindent felülmúló szeretet. Az Írások tiltották a testvér iránti gyűlöletet, az kérheti Isten bocsánatát aki megbocsátott testvérének. Szent István első vértanú a Jézusi példa szerint cselekedett, amikor így imádkozott: „Uram, ne ródd fel nekik ezt bűnűl.” A rosszat, jóval legyőzni csak Isten kegyelmével bírjuk. Az áldott béke csak ott virágzik ki, ahol őszintés kérik és befogadják: Adj békét Uram. A keresztény közösségeknek nemcsak a béke szigetének kellene lenniők, hanem a forrásának is. Ez is élethivatás.
Orosz Lőrinc, ny. plébános.