Az igazi szeretet, önzetlen, csendes. Amivel a világ küszködik, kevés a szeretet. A szeretet valósága jelen idejű, most szeretni és nem majd. „Nézzétek mennyire szeretik egymást.” Az ősegyház testvéri szeretete példaértékű volt. Felkapták a fejüket az emberek mondanánk mai kifejezéssel. Az élet olyan, hogy sok minden változik, hullámzik az amit elvár az Úr. Elmúlik egy-két generáció és az utódok már nem olyan lelkesek. Az üldözések egyrészt erősítették a kapcsolatokat, de akadtak visszahúzódok. Nem mindenki vértanú típus. Az üldözések megszűnte után tömegek léptek be az Egyházba, de a lelkület formálás lassan ment. Az ősök hagyományát lassan feladták a frissen megtértek. A keresztény hit erősödését befolyásolták a hatalmi viszonyok Akié a föld azé a vallás, elve gátolt vagy segített. Megújulást hozott egy-egy időre a szerzetesek lelkes csapata, de működésüket gáncsolta a világi hatalmak beleszólása. Sok visszahúzó erőt jelentett a világias szellem. Elhitették az emberekkel, hogy itt a földön lesz a paradicsom. Hamis ideológiák kaptak lábra, hogy í tudomány, a technika a mesterséges intelligencia megold majd minden hiányosságot.
Nemcsak a templomok ürültek ki, hanem a fogalmak emberi lelkek is. Nemcsak elszürkültek az olyan fogalmak is mint a szeretet, hanem ízetlenné, súlytalanná és a tanítások üresen kongóvá váltak. Kérdés ki olvassa, ki hallgatja és ki váltja tetté a Jézusi parancsot. „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.”
Az igazi termést, nem a nagy külső teljesítmények jelentik, hanem a belőlük áradó szeretet. Bármit teszünk is az csak akkor válik termékennyé, ha szeretetben tesszük. Az általunk kimondott szavak, akkor hoznak termést amennyiben a szeretet szavai. Az általunk írt könyv csak akkor segít, ha szeretet járja át. Terméketlen marad és szétesik a nagy erőlködés, ha nincs benne szeretet A gyümölcsöt termő szeretet csak akkor árad belőlünk, ha eggyé válunk Krisztussal.
Szeretetünk alapja és forrása Jézus. Akkor és úgy válik személyessé, vonzóvá és érezhetővé nem csupán feladattá és paranccsá, ha benne maradunk. A gyümölcs jellemzi a fát és bizonyítja a gyökér működését. A Jézusban maradás megment a meddőségtől, ízetlen gyümölcstől. Munkálkodni kell azon, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Meglátni a magban a jövőt, az emberben a vágyakozást, az életető szeretetre a teremtett világban az Úr jóságát, és közelségét. Az Úr nagy kincseket és értékeket bízott az emberre. Felemelt bennünket munkatársaivá, nem féltékeny teremtményeire. Az Úrral való kapcsolatra a bensőségesség a barátság a jellemző. Felemelt bennünket a szolgaságból a barátság szintjére.
„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint, ha valaki életét adja barátaiért.”/Jn.15,13/ Szeretet kell ahhoz, hogy meghalljuk az elhagyatottak, a senkinek se kellőknek a sóhajtozását. A szeretet töri össze a süketségünket, ahogy utalt Szent Ágoston a megtérésére. A szeretet tompítja a kevélységet, önzőséget, figyeltet arra, hogy mindenkinek
megadjuk azt, ami neki jár. A szeretet elmébe juttatja azt, hogy kire kellene ajtót nyitnunk, hiszen a személyesség többet jelent a kérdésnél, hogy vagy? A szeretet kell, hogy megtöltse beszédünket erővel, élettel, kedvességgel, ne csak utasítással oldja meg és hárítsa el a bajt. A szeretet élővé tesz egy kapcsolatot és ki mondatja velünk, jó hogy látlak, találkoztam veled, meghallgattál. Valaki megjegyezte, azért van sokbeteg, mert kevés a szeretet. Tudnunk kell, hogy a szeret két irányú. Mindig kérni kell Jézust, hogy töltse be szívünket, hiszen Ő is utalt arra, hogy azért jött, hogy tüzet gyújtson a földön. Élő és éltető szeretet forrásává kell lennünk Vele.
Lássuk, mi éltet a szeretetet?
- az adás, ajándékozás.
- ennek csúcsa az életadás, másokért, Jézus Krisztus kereszt áldozata és a vértanúk halála.
- Jézus életét adta az emberekért, de az oltári szentségben és a szentségekben is magát adja, táplálja szeretetünket.
- A szeretet, szeretet szül.
- az odafönt valók éltessenek.
- Gyakorolni kell a szeretetet. Ne tudja a jobb kezed, mit tesz a bal.
Tűnődjünk el az alábbi versen!
Túrmezei Erzsébet: A harmadik
Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! – nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Valakin segíthetnél.
Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.
Tán összetörte a szíved.
Az ész is azt súgja: Minek?
De Krisztus nyomorog benne.
És a szelíd hang halkan újra kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!
Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne,
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet, elégnél hamar.
Valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna,
s míg elveszítenéd,
bizony megtalálnád az életet!
Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.
A cikket közölte: Orosz Lőrinc, ny. plébános