Isten nem válik feleslegessé, mert sok az ismeret. Létezésünk csodája ma is elgondolkodtató. A technikai fejlettség nem szorítja ki az Isten hitet. Mindig maradnak olyan kérdések, amelyekre csak a hit tud válaszolni. Az Isten ma nem a tagadás, hanem az érdektelenség űzi el a valóságból. A keresztény üzenet olyan jellegű, hogy mindig lesz ereje arra késztetni embereket, hogy meghallgassák, mert szomjasak. Evangéliumi tanítás, ha Jézus visszatér a földre talál-e, hitet a földön?A hit gyengülésének egyik tényezője a gonosz hatékony munkálkodása. Bízni az Út ígéretében.” Veletek vagyok mindennap, pokol hatalma nem vesz erőt az egyházon” Átrendeződések mindig voltak és lesznek is a földön, az Istenhívők vagy keresztények tekintetében. A XVI. sz. közepén úgy látszott, hogy a katolikus hit kiszorul a magyar nyelvterületről, mert alig 10%-a volt a lakosoknak katolikus. A dolgoknak van emberi oldala is. Az embereknek is meg kell tenni mindent azért, hogy eljussanak a meggyőződés szintjére, „Tudom kinek hiszek.” A Gondviselés sem hagyja veszni, Fia művét, de a Szentlélek is útját állja a romlásnak. Hamar belátható, hogy a látható az mulandó. Nekünk a láthatatlan világ szeretetére kell törekednünk. A kereszténység Jézus ígérete szerint nem vallhat kudarcot, mert a Golgota sem a kudarc jele. A mi sorsunk is a Jézusi sors, küldetés és tanúságtétel. A mustármagnak és a kovásznak van jövője. Isten hiánya van a jelenlegi problémák hátterében, írja az emeritus pápa. Ez így is van, de az emberi nemtörődömség, Istennek hátat fordítás is érzékelhető. Azonban már most a párizsi tűzesetet égi jelnek tekintik és sokan megmozdultak. Az emberek egy része arra megy amerre vezetik, vagy a világi vonzásoknak nem akar ellenállni. Ma a külső körülmények kevésbé segítik a hit világát, de aki belsőleg törekszik az érettség szintjére, annak kialakul az érett hite. Lehet és kell imádkozni ködben, mert a mai világban is óhatatlanul körülveszik az emberi életet bizonytalan dolgok. Az ember éljen bárhol, keresi a biztonságot és ezt egyedül Jézusnál találja meg. Nem volt a történelemben olyan miliő amelyben mindenki egyformán hívő lett volna. Ha külsőleg együtt is volt a nyáj, de belsőleg nem, mert a megszokás összetartotta őket. A Biblia tanítása, de a szentek sürgetése is azt kéri, a kereszténység lényege a szentségre törekvés. Az engedelmességet át kell, hogy izzítsa a szeretet személyességre, amely Jézusból árad. Érte és Vele érdemes vállalni a követését.
Orosz Lőrinc, ny.plébános